Sok szülőt foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon milyen hatással van gyermekeinkre a technika gyors fejlődése. A gyermek fejlődésben lévő agya különösen érzékeny és szivacsként szívja magába az új technika hatását.

A legújabb kutatások szerint a gyerekekre és a magzatokra, különösen az idegrendszerükre, ártalmas a telefonok sugárzása.

Ennek oka az, hogy a babák és a gyermekek koponyacsontja vékonyabb, agyszövetük pedig felépítéséből és az agy relatíve kisebb méretéből adódóan jobban elnyeli a szóban forgó hullámokat a felnőttekéhez képest. A magzatok a leginkább veszélyeztetettek, mert az ő idegrendszerük még csak kialakulóban van. A mikrohullámok hatására pedig zavart szenvedhet az idegsejteket megóvó és tápláló sejt, az úgynevezett mielinhüvely fejlődése.

A gyerekek agya a fenti különbségek miatt a mikrohullámok kétszeresét nyeli el a felnőttek agyához képest. A csontvelő esetében még ennél is rosszabb a helyzet: a gyerek csontvelő tízszer annyi mikrohullámú sugárzást fog fel, mint a felnőtteké.

3-6 éves kor között a figyelmet irányító frontális agyi áramkörök alakulnak ki a leggyorsabban. A második ilyen szakasz épp a pubertáskorban figyelhető meg. A tudósok szerint ez a 2 fejlődési szakasz a gyermek egész további életére hatással van. Ha zenél, sportol, tanul akkor ezek a sejtek és kapcsolatok erősödnek meg. Ha fekszik, videó játékkal játszik, tv-t néz akkor pedig az annak megfelelő sejtek aktiválódnak.

Az agy igen rövid idő alatt képes megtanulni a technikai eszközök használatát (a kísérletek szerint mindössze 5 óra is elég/ tehát nem kell megijedni, semmiről sem marad le gyermekünk, nélkülözi a digitális eszközöket.

Azonban, ha a gyermek képernyő előtt nő fel óvodás vagy kisiskolás korától kezdve, agya képes lesz-e arra a figyelemre, amelyre az iskolában szüksége van? Képes lesz -e arra, hogy türelmesen várjon a társaira, boldogul-e az értő olvasással, lesz elég türelme saját magában megerősíteni sok-sok gyakorlással?

Ezeknek a képességeknek a technikai eszközök használatával szemben több idő kell a kialakuláshoz. A növekvő képernyőidő miatt háttérbe szorulnak a tanulás hagyományos módjait szabályozó idegi áramkörök, melyek az olvasáshoz, íráshoz és a figyelem fenntartásához szükségesek.

Azok a gyerekek, akik a képernyő előtt nőnek fel, korán megszokják, hogy személyes kapcsolatok helyett készüléken keresztül kommunikáljanak. Amikor fizikailag jelen vagyunk valaki mellett, látjuk  hogyan reagál és szükséges az empátia is. Ezt a készséget csak tanulás útján sajátíthatjuk el, ahogyan a toleranciát is. Az internet azonban sajnos erre nem tanít meg.

 Van-e jótékony hatása az elektronikus eszközöknek?

A rövid válasz: igen. Az internet használat ugyanis felkészíti a gyermek agyát a gyors mozgásra. A gyors döntéshozatal, az intenzív vizualizálás és a párhuzamos feladatvégzés pedig edzetté teszi az agyi izmokat. Az a gyermek, aki gyakran játszik videó játékkal, periférikus látásában az apró részletekre is felfigyel.

Kérdés viszont, hogy érdemes-e ezekért az előnyökért elhanyagolni azokat az agyi területeket, amelyek az olvasásért, írásért és a figyelem tartósságáért, az empátia készségéért felelősek.

 Ha többet olvasnál erről a témáról vagy szeretnéd megelőzni, hogy gyermeked a képernyő szívó hatása alá kerüljön és nem akarod állandó veszekedéssel, alkudozással teletűzdelni napjaid, szeretettel ajánlom figyelmedbe a Hogyan szerezzem vissza gyermekem a képernyő fogságából című e-bookom, melyről a www.szivedrajta.hu oldalon tájékozódhatsz.

Online konzultáció keretében pedig segítséget nyújtok, hogy tudd hatékonyan támogatni magad és gyermeked ebben a témában.

 www.kineziologus.info/kapcsolat