Egyre gyakrabban megjelenik már kisgyermekkorban is a kiközösítés, leszólás, kirekesztés. Sokszor felnőttkorban sem, de ebben az életkorban végképp nem tudnak a gyerekek mit kezdeni ezzel a témával. Nem értik miért nem barátkoznak, miért nem akar játszani vele az, akit korábban barátjának gondolt, egyáltalán miért bántják őt?  Gyermek Önismereti tréningjeim fontos témája ez.

Mind több terület lép be a körbe amiért előfordulhat, hogy kirekesztik a csoportból, pl. ha másképp gondolkodik gyermeked, mert más értékrendet tanítasz, neki  ha nem tud pl. focizni, mint a többi fiú, ha pl. nem a vad, fiús játékokat kedveli, hanem inkább olvas, ha  nem nyomja a telefonját, hanem más játékok érdeklik vagy ha duci, esetleg valamilyen testi elváltozása van stb. Pedig mindenki valamiért különleges, más, egyedi.

Az esettanulmány Pircsi története a közös Játékterápiás munkából.

11 éves mosolygós kislány, aki pár hónapon belül elvesztette a haját. Ismertem már korábban is, akkor derékig érő barna hajjal érkezett.

Ő alkotta az alábbi történetet.

Élt egyszer egy Zsiráf, akinek hosszabbra nőtt a nyaka, mint a társainak. Mindenki furcsán nézett rá, mutogattak, mosolyogtak és sokan meg is kérdezték tőle, hogy neked miért olyan hosszú a nyakad? Szegény egyre rosszabbul kezdte érezni magát, mert nem tudta mit válaszoljon, hisz ő is nagyon szomorú volt emiatt. Egyre többször bújt el a fák lombjai közé és bánatosan nézte a sok vidám gyereket. Ahogy így búslakodott észrevette, hogy egy kis egér áll előtte és kikerekedett szemekkel bámul rá. – Hogy Te milyen csodálatos vagy, megengednéd, hogy felüljek a fejedre, akkor elérem a felhőket? – kérdezte. A zsiráf nagyon meglepődött, mert eddig még senki nem csodálta meg az ő hosszú nyakát. – Hát persze!- vágta rá boldogan. Remekül játszottak egész délután. Igazi jó barátok lettek. A zsiráf elmondta neki a bánatát, de az egérke megnyugtatta, hogy ő különleges a hosszabb nyaka miatt és nem csúfolni való. Innentől a zsiráfnak is újra jó kedve lett és boldogan és bátran sétált a többi állat között, sőt még ki is húzta magát.

Ha mutogattak rá vagy csúfolták, nem szomorodott el, hanem magabiztosan mondta. Nem tehetek róla, hogy hosszabbra nőtt a nyakam, de ha csúfolsz sem lesz rövidebb. Viszont ha barátok leszünk felülhetsz a fejemre és talán elérheted a felhőket. Egyre több barátja lett és már nem is volt szomorú.

Természetesen a szülők minden tőlük telhetőt megtesznek a gyermek problémájának kivizsgálása érdekében. Viszont a kislánynak folyamatosan szembe kell néznie saját kétségbeesésével, tehetetlenségével és az őt érő tekintetekkel, kérdésekkel.

Nagyon fontos, hogy kezelési stratégiákat adjunk ilyen esetben is  gyermekeink kezébe. Ha a saját történetben/mesében szembenézünk a valósággal, könnyebb a félelmet kicsinyíteni, átformálni. A történet szereplői átveszik a feladat súlyát, a gyerek kiventillálja a benne megbúvó félelmeket. A mese szellemében a tudatalattiból feljövő megküzdési mintákkal a gyermek saját magának adhat megoldást a fennálló problémára.

A Játékterápiás módszerről többet olvashatsz a www. kineziologus.info/Játékterápia  oldalon.

Ha gyermekednél szorongást, félelmet észlelsz, keress bizalommal!

  www. kineziologus.info/kapcsolat